udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
36
találat
lapozás: 1-30 | 31-36
Névmutató:
Görgey Gábor
1997. június 9.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jún. 9-én Marosvásárhelyen megtekintette a Nemzeti Színházban Görgey Gábor Komám asszony, hol a strukker című darabját, majd a Kultúrpalotában marosvásárhelyi értelmiségiekkel folytatott kötetlen beszélgetést. A miniszter itt is hangsúlyozta az ekvivalencia egyezmény jelentőségét, mely egyben azt is jelenti, hogy a két ország kölcsönösen elismeri egymás oktatási rendszerét és azok tartalmát. Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnöke javasolta, hogy a francia-német kiegyezés utáni mintára létesítsenek egy közös Ifjúsági Nemzeti Hivatalt, melynek titkársága felváltva legyen Magyarországon és Romániában. A beszélgetésen felvetődött a budapesti és bukaresti egyetemek román, illetve magyar lektorátusai megerősítésének szükségessége, valamint a kölcsönös irodalmi fordítások támogatása. Magyar Bálint ismertette azt a programot is, mellyel a magyar kormány megpróbálja otthon tartani a magyarországi értelmiséget, melynek lényege a négyéves alkotói ösztöndíj, a mindenkori bérátlag nyolcszorosa ? az alapfizetésen kívül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2000. október 2.
Csoóri Sándor, Görgey Gábor, Kányádi Sándor és Mezei András vette át a CET Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság millenniumi különdíját Az elismeréseket Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos nyújtotta át a fővédnökségével rendezett ünnepségen. A CET Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság és a Demján Sándor Alapítvány ez évi, sorrendben immár harmadízben kiosztott irodalmi díjait Dusan Dusek és Bari Károly kapta. Az elismeréseket minden esztendőben egy magyar és egy külföldi (közép-európai) író, költő nyerheti el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2000. november 28.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával folytatódik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozata; az együttes nov. 29-én és 30-án lép fel a Thália Színházban. Az erdélyi társulat az első előadáson Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából A fátyol titkai című "szomorújátékot" játssza Görgey Gábor átiratában. A produkciót Keresztes Attila állította színpadra. A következő napon A mizantróp című darabbal lépnek a budapesti közönség elé. Moliére művét Tompa Gábor rendezésében tekintheti meg a közönség. /Budapesten vendégeskedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2002. augusztus 19.
Aug. 16-án Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között található néhány erdélyi személyiség is. A díjazottak névsora: Pauler Gyula-díjat kapott Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatója, Életfa-díjjal Szilágyi Ferenc szilágysámsoni népdalénekest tüntették ki. Szinnyei József-díjat vehetett át Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum könyvtárosa, a Népművészet Mestere-díjat pedig Demeter Antalné Jánó Annának adományozták. Kolozsvári kitüntetettje is van az augusztus 20-i ünnepségnek, Dávid Gyula irodalomtörténésznek, a Polis Könyvkiadó vezetőjének személyében, aki Wlassics Gyula-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Szilágyi Enikő erdélyi származású színésznő, a Thália Színház színművésznője. Szilágyi Enikő a kolozsvári színházban is vendégszerepelt a nyolcvanas években, és játszott több román filmben is. /Augusztus 20-i állami kitüntetések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2002. szeptember 24.
Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? c. darabjával Svédországban vendégszerepel a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A marosvásárhelyi társulat szept. 25-én tér haza. Okt. 12-én lesz az évadkezdés, bemutatják Molnár Ferenc A testőr című vígjátékát, Lohinszky Loránd érdemes művész rendezésében. A színház magyar tagozata 2002-2003-as évadjának műsortervében hat bemutató előadás szerepel: Görgey Gábor Örömállam vígjátéka, Friedrich Dürrenmatt V. Frank (egy magánbank története) Pierre Carlet de Chamblain Marivaux Két nő közt színjátéka, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja, Alan Alexander Milne Micimackó, Eugene Ionesco A kötelesség oltárán. - A bérletváltók száma évről évre csökken. /(lokodi): Megtartani a közönséget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./2002. december 13.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ 2002. december 17.
Tőkés László püspök dec. 12-én Budapesten felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tőkés László kifejtette: nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól működő - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá történő rendelésével az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák. Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megőrzését. Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Tőkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fővárosban. /Bizalmat kért Budapesten Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2003. január 23.
Jan. 22-én Görgey Gábor kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Márai Sándor-díjakat és - első ízben - Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett alkotói, illetve közösségi elismeréseket adott át az Iparművészeti Múzeumban. Márai Sándor-díjat kapott Bordás Győző újvidéki író, folyóirat-szerkesztő, kiadóvezető magas szintű prózájáért, szülőfalujáról írt trilógiájának első két kötetéért, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Szilágyi István Kolozsvárott élő Kossuth-díjas író, A kő hull apadó kútba és a Holló idő című regények szerzője. /Díjátadás a Magyar Kultúra Napján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2003. január 30.
Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ 2003. március 15.
Művészeti díjakat adott át márc. 14-én március 15-e alkalmából Budapesten Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Erdélyi művészek, alkotók is vannak a kitüntetettek között: kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zene ismeretterjesztő tevékenységéért Szabolcsi Bence-díjjal tüntették ki László V. Ferenc kolozsvári zenetörténészt. Kiváló színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai-díjat kapott Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendezője, művészeti vezetője, valamint Miske László, a nagyváradi színház hajdani tagja, jelenleg a debreceni Csokonai Színház művésze. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért kapott Munkácsy Mihály-díjat Jakobovits Miklós, nagyváradi festőművész. Az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriuma idén az öt éve elhunyt írónak, Wass Albertnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat. /Kolozsvári díjazott a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2003. március 21.
László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2003. május 12.
A szervezők meghívták Medgyessy Péter miniszterelnököt és kabinetjének több tagját, Görgey Gábor művelődési minisztert pedig egyenesen szólásra kérték fel, a kormányt csupán Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője és Alföldi László kolozsvári főkonzul képviselte. Orbán Viktor volt magyar kormányfő kijelentette, keresve sem találhatnak a Bethlen Gáborénál követendőbb példát. Erdély fejedelmét az isteni akaratba vetett töretlen hite segítette hozzá, hogy sikeres államférfi legyen. Orbán úgy vélte, a közszereplést vállalók számára Bethlen idejében is, és napjainkban is a belső, hitbéli elkötelezettség a legfontosabb. Nincs könnyű helyzetben, aki ezt vállalja, mert - mint mondta a Fidesz elnöke - számolnia kell azzal, hogy a populizmus, a klerikalizmus, a nacionalizmus és az antiszemitizmus bélyegét sütik rá. "Isten éltesse Bethlen Gábor utódait és szellemi örököseit. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - fejezte be a jól ismert fordulattal szónoklatát. /Pengő Zoltán: Részben leplezték le a Bethlen-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2003. május 14.
A Gozsdu-hagyatékról és az aradi szabadságszobor felállításának kérdéséről is tárgyalt Razvan Theodorescu kulturális és vallásügyi miniszter máj. 13-án Budapesten, a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő magyar kulturális miniszterrel: Görgey Gáborral és Hiller Istvánnal. Úgy látom, hogy közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket - nyilatkozott Hiller István. Razvan Theodorescu úgy fogalmazott, hogy teljes megértésre talált. A román kultuszminiszter arról is tájékoztatott, hogy a Gozsdu-hagyaték ügyében magyar-román közös alapítvány jött létre, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekeznek megoldani. /Budapesten tárgyalt Theodorescu. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ "Úgy látom, hogy közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozott Hiller István a találkozó után tartott sajtótájékoztatón. /Görgey-Theodorescu találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./2003. május 28.
A Gozsdu-hagyatékról és az aradi Szabadság-szobor felállításának kérdéséről tárgyalt Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter Budapesten a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő kulturális miniszterrel, Görgey Gáborral, ill. Hiller Istvánnal. "Közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozta Hiller. Theodorescu a találkozót egy barátság kezdetének nevezte, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekszik majd megoldani. A fennkölt mondatok mellett a valóság: Wass Albert szobrainak száműzése, a marosvásárhelyi zsidó emlékműnek, majd rögtön utána a nagyváradi Bethlen-szobornak "a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően kialakított" feliratai, mindkettő Razvan Theodorescu baráti gesztusaként. Mindez alkalmat jelentett arra, hogy a magyarságot arcul csapják, a kollektív bűnösséget emlegessék. Szó sem esik a iasi-i, csernovici pogromoknak, a hétszázezer, románok által elpusztított zsidó áldozatról. Ezután következett Bethlen szobra, a mélyen alulreprezentált hivatalos magyar képviselettel egyik részről (Orbán Viktor magánemberként vett részt és mondott beszédet) és a fekete lepellel letakarni kényszerült Gáborral a másik részről. Romániában a magyar még 2003-ban is csak magyar származású román lehet, így aztán a tőle származó idézet ("Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?") sem szólhat magyarul. Cuius regio, eius religio. Akié a hatalom, az a lelkeinkkel is rendelkezik, a román történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően. A cikkíró idézett Aniszi Kálmán írásából (A Céh, 2003. tavasz, 19-20. old.): Mátyás szobra előtt a gödröt rég felverte a gaz, és tábla hirdeti: itt fog állni eredeti nagyságban Traianus oszlopa, alig néhány méterre az "igazságos" szobrától meg közvécé helyeztetett, pedig pár lépéssel odébb van egy másik már közel egy évszázada. A szobor mögött magasodó csodálatos gótikus plébániatemplom körül román parasztok önfeledten esznek-isznak, kártyáznak és a mohos templomfalak felé fordulva "öntözik" a bukszusokat. A Házsongárdi temetőbe magyar már csak örökölt sírhelybe temetkezhet, ha külföldre települt, ismét megváltani potom háromezer dollárral lehet, ám a románoknak ingyen ajánlják fel. Mátyás szülőházának falán az újabb tábla: "A történelmi hagyományok szerint a román Corvin Mátyás Magyarország legnagyobb királya". /Kövesdy Péter: Szobrok és miniszterek, avagy a gyalázat anatómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./2004. január 12.
Görgey Gábor Örömállam című darabját mutatták be január 10-én a kolozsvári Román Színházban, Vadas László rendezésében. A beharangozott szerzői jelenlét elmaradt, a volt művelődési miniszter betegség miatt nem tudott eljönni a hivatalos bemutatóra. A bemutatón jelen volt a kolozsvári magyar kulturális és közélet számos jeles személyisége, valamint Cseh Áron főkonzul. /(k): Görgey-bemutató a Román Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2004. március 5.
A nyolc magyar írószervezetet tömörítő irodalmi kerekasztal nyilatkozatban ítél el minden olyan kísérletet, amely politikai alapon osztja meg az írótársadalmat. Az Írószövetség több tagja korábban kilépett a szervezetből Döbrentei Kornélnak a Tilos Rádió előtt elhangzott beszéde miatt. Az írói státussal nem jár együtt automatikusan politikai szerepvállalás, ezért „az irodalmi kerekasztal helytelenít minden olyan megnyilvánulást, amely politikai alapon akarja megosztani a hosszú idő óta először most megkezdett, közös érdekeket szolgáló szakmai együttműködést” – közölte az irodalmi kerekasztal az MTI-vel. „A magyar társadalmat a történelmi közelmúltban valós, tragikus megrázkódtatások érték, mind a negyedszázadon át uralkodó zsidóellenes politikai mozgalmak és a zsidóüldözés során, mind a négy évtizedes keresztényellenes politikai uralom révén” – írta közleményében a Magyar Írószövetséget, az Írók Szakszervezetét, a Szépírók Társaságát, a Fiatal Írók Szövetségét, a József Attila Kört, a Magyar Írók Egyesületét, a Független Magyar Írók Szövetségét és a Magyar PEN Clubot tömörítő kerekasztal. Felszólították az irodalmi élet valamennyi szereplőjét, hogy „tegyenek meg mindent a kívánatos szakmai és erkölcsi konszenzus minél hamarabbi megvalósulásáért”. Mint ismeretes, a Tilos Rádióban karácsonykor elhangzott keresztényellenes kijelentés miatt a Rákosmente Polgári Körök Egyesülése demonstrációt rendezett a médium betiltását követelve. A tüntetésen elhangzott Döbrentei Kornél-beszéd miatt Parti Nagy Lajos, majd Nádas Péter is kilépett az Írószövetségből. Ugyanígy döntött Polgár Ernő, Tábor Ádám és Görgey Gábor is. A szervezet 25 tagja Kalász Márton írószövetségi elnöknek írott levelében úgy foglalt állást: elvárja, hogy a szövetség elnöksége „a nyilvánosság előtt elhatárolódjék Döbrentei Kornél kirekesztő szellemiségű nyilvános fellépéseitől, és felszólítsa őt választmányi tagságáról való lemondására”. A választmány nyilatkozata szerint a testület nem határolódik el Döbrenteitől, mivel „nem kívánja tagjaival szemben a gondolat- és véleményrendőrség szerepét betölteni”. MTI /Konszenzusért szállnak síkra. Az írószervezetek elítélik a politikai megosztottságot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2005. január 18.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: “az nem nemzetpolitika, hogy valakinek eszébe jut, mostantól minden további következmény vizsgálata nélkül terjesszük ki a kettős állampolgárságot. Aki ilyet tesz, az nemzetietlen bitang”. A volt kultuszminiszter, Görgey Gábor hétmillió forintot vett fel a kormány részére készített tanulmányaiért, ezeket a tanulmányokat 20 évre titkosították. A szabályos betekintést kérő Sági József fideszes képviselő sem láthatta a Görgey-dokumentumokat. Havi 755 ezer forintért, állami megrendelésre, kizárólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről készít fotókat Déri Miklós budapesti fényképész. Urbán Júlia, a Magyar Fényképész Ipartestület elnöke kivételesen magasnak tartja kollégája fizetését. A három legfőbb közjogi méltóság közül sem Mádl Ferenc, sem pedig Szili Katalin nem foglalkoztat személyi fotóst. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 18./2005. szeptember 21.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának műsorpolitikájában az utóbbi évadokban fontos helyen szerepel a magyar szerzők műveinek bemutatása. A klasszikus szerzőktől – Madách Imre, Kosztolányi Dezső – a jelenkori irodalomig – Görgey Gábor, Spiró György, Sütő András – terjed a sor. Ennek jegyében alakult a 2005/2006-os évad repertoárja is, melyben két magyar dráma is szerepel évadnyitó előadásként. Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának bemutatójára készül a társulat, Gali László rendezésében. A Kisteremben Visky András A szökés című darabjának ősbemutatójára kerül sor Patkó Éva rendező szakos egyetemi hallgató irányításával. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Munkával ünnepel a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./2005. október 4.
A Csongor és a tündér volt a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata idei első bemutatója október 2-án, vasárnap, Vadas László rendezésében. A Csongor és a tündér műfaját a nagyváradi előadásban daljátékként határozzák meg, szövegét Vörösmarty Mihály műve alapján Görgey Gábor dolgozta át, zenéjét pedig Illés Lajos szerezte. Az ősbemutatót 1974-ben tartották. A szerzőpáros most személyesen is jelen volt a nagyváradi bemutatón. Görgey Gábor szerint ez volt az első magyar rockopera, de ő ezt a kifejezést nem szereti, ezért Nagyváradon daljátékként mutatják be, „ez a régies elnevezés jobban illik a poézishez” – tette hozzá Görgey. /Balogh Levente: Az első magyar „rockoperát” mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2006. március 16.
Budapesten a Múzeumkertben füttyszó, majd taps fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédét. Előbb a kormányfő szavait a Nemzeti Múzeumnál. Idén Kossuth-díjat kapott többek között Bozsik Yvette koreográfus-táncművész, Fischer Iván karmester, Csákányi Eszter és Kulka János színművész, Görgey Gábor és Spiró György író. Széchenyi-díjas lett mások mellett Falus András immunológus, Hankiss Elemér szociológus, Harnos Zsolt matematikus, Litván György és Szabad György történész, valamint Szelényi Iván szociológus. Sólyom László köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal, míg Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem parolázott. Több tízezer embert mozgósító választási nagygyűléssel emlékezett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Budapesten. Orbán Viktor beszédében azt mondta: ,,Március 15. üzenete 2006-ban Magyarország számára az, hogy nekünk nemzeti programra van szükségünk, amely az igazság kimondására épül, és amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni”. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előterjesztésére a kormány Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója-díjat adományozott Kovács András Ferencnek a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú eddigi életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért és műfordításaiért. /Fütty és taps Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Budapesten a Nemzeti Múzeum homlokzatáról távcsöves mesterlövészek pásztázták a terepet. Gyurcsány beszédét előbb füttyszó, majd taps fogadta. A Múzeumkertbe csak meghívottakat, iskolás csoportokat, valamint a sajtó munkatársait engedték be. A kerítésen kívül rekedtek közül többen hangosan nemtetszésüknek adtak hangot. A kormányfő beszéde alatt több helyütt éles szóváltás, lökdösődés alakult ki. /Budapesti rendezvények március idusán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./